Adósnyilvántartás - A bankok a késedelmesen fizető rossz adósaik (kezesek is) adatait megküldik egy központi nyilvántartásba (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer=BAR). A késedelem kritériuma, ha az adós min. 3 hónapig nem fizeti a törlesztését, illetve a ki nem fizetett tartozás meghaladja a mindenkori minimálbér összegét. Aki egyszer bekerült az adósnyilvántartásba, csak akkor kerül ki onnan, ha a hitel törlesztésétől számítva 5 év eltelt. A kezesek akkor kerülnek be a nyilvántartásba, ha a bank felszólította őket az adós helyetti fizetésre és ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget.
Albetétesítés - Az a földhivatali eljárás, amelynek során a társasház felépítését követően az egyes társasházi lakások a társasház törzsszámához igazodó sorszám szerinti „alszámot” kapnak.
Árfolyamkockázat - A deviza forintban kifejezett árfolyamának változásában rejlő kockázat. Az adott deviza árfolyamváltozása (erősödése vagy gyengülése) miatt a devizahitelek törlesztőrészleteinek mértéke gyakran és jelentős mértékben is változhat. A forint erősödése a törlesztőrészletek csökkenését, a forint gyengülése a törlesztő részletek növekedését vonja maga után.
BAR Lista - A BISZ Zrt. által üzemeltetett Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer az ún. BAR-lista („bár”-ként ejtjük ki), újabb nevén KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer). Több, mint 100 intézmény, főleg bankok, pénzintézetek, takarékszövetkezetek töltik fel az adatokat a rendszerbe. Azon magánszemélyek (illetőleg készfizető kezesek) adatai kerülnek fel, akik:
- tartozása meghaladja a 90 napot és a mindenkori minimálbér havi összegét
- kártyavisszaélést követtek el
- bizonyíthatóan valótlan adatokkal próbáltak hitelt felvenni
Birtokba adás - Lakásvásárlás esetén általában a teljes vételár kiegyenlítésének idõpontjával azonos idõpontban kerül sor a lakás birtokba adására.
Fontos figyelni arra, hogy a birtokba adáskor az eladónak nem lehet közüzemi díj tartozása, társasház esetén pedig közös költség hátraléka. A lakásból az eladónak ki kell jelentkeznie az önkormányzatnál, ott senki más sem maradhat bejelentve. A vevŐ a birtokbavételtől kezdve jogosult arra, hogy az ingatlant használhassa, viszont a lakás terheinek viselése (közüzemi díjak, közös költség stb.) is az õ feladata lesz ezentúl.
Devizahitel - Olyan hitel típus, amelynek a nyilvántartása valamilyen külföldi devizában történik. Milyen kockázatai vannak? Bankfelügyelet tájékoztatója a devizahitelek kockázatáról. Forint vagy devizahitel? BankWeb devizahitel aloldala
Egyenletes törlesztés (Annuitás) - A futamidő során minden hónapban ugyanakkora a törlesztőrészlet. Változó kamatozású hiteleknél a kamatláb módosulása miatt lehet eltérés az egyes törlesztési időszakok összegei között.
Előtörlesztés - A Ptk. megengedi, hogy a hitelfelvevők minden külön díjazás nélkül a futamidő alatt bármikor visszafizessék az általuk felvett hitel hátralékos tőkerészét. A jelzáloghiteleknél viszont a hitelek és a jelzáloglevelek futamidejének szinkronban kell lenniük, ezért csak a jelzálogbank hozzájárulásával ? rendszerint meghatározott idő leteltével és különdíj felszámolásával ? fizetheti vissza az adós korábban a kölcsönt.
Első ranghelyű zálogjog - Az ingatlan-nyilvántartásban az iratok (pl. bankkal kötött kölcsön- és jelzálog-szerződés) földhivatalba való benyújtásának sorrendjében kerülnek bejegyzésre a zálogjogok.
Ennek a sorrendnek (ún. ranghely) azért van jelentősége, mert ezen rangsornak megfelelően jutnak a zálogjogosultak (lakáshitel esetén a bankok) az ingatlan értékesítését követően a pénzükhöz abban az esetben, ha az adós ügyfél nem fizeti meg a tartozását. Ez az oka annak, hogy a bankok többnyire tehermentes (amin pl. nincs zálogjog bejegyezve) ingatlant fogadnak csak el az általuk nyújtott hitelek fedezetéül.
Emeletráépítés - Meglévő épület – belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő – épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében.
Építési költség - Építési költség a következő helyen felsorolt kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada Építési költség összetevői
Fedezeti ingatlan - A hitel fedezetéül csak Magyarország területén található, terheletlen, rendezett tulajdoni lappal rendelkező, önállóan forgalomképes, jelenlegi állapotában is rendeltetésszerű használatra alkalmas, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakóingatlan (családi ház vagy lakás), hétvégi ház, garázs, üzlethelyiség, iroda, építés alatt álló ingatlan, illetve építési telek fogadható el. A fedezetül felajánlott ingatlan(ok) tulajdoni lapján a tulajdonos(ok) bejegyzett tulajdonjogának kell szerepelnie, illetve lakás/ház vásárlása esetén az ügyfél tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelme szerepelhet széljegyként.
Fedezetértékelési / Vagyonértékelési díj - A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékének megállapítása érdekében egy szakértő részére fizetett díjtétel.
Foglaló - Az ingatlanok adásvétele során biztosítékául szolgál, célja, hogy komolyan vegye a tervezett ügyletet mindkét fél. Ha a vevő később eláll a szerződéstől, akkor elveszíti a foglalót. Ha az eladó áll el a szerződéstől, akkor a foglaló dupláját kell visszafizetnie.
Fészekrakó program - Fiatalok lakáshoz jutását segítö támogatási rendszer. Ma már nem él.
Futamidő - Futamidőnek nevezzük a hitel felvétele és a lejárata közötti időtartamot. Három különböző futamidejű hitelt különböztetünk meg. Rövid lejáratú az 1 éven belüli, közép lejáratú az 1-5 év közötti, míg az 5 éven túli hitelt hosszú lejáratúnak nevezzük.
Használatbavételi engedély - A használatbavételi engedély az építésügyi hatóság által kiadott engedély. A használatbavételi engedély azt tanúsítja, hogy az eladott építmény megfelel az építési és egyéb engedélyezési terveknek, valamint rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A használatbavételi engedély hiányában az építményt használni nem szabad.
Használt lakás - Használt lakás az a lakóegység, amely a lakhatás feltételeinek – a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint – megfelel, rendelkezik használatbavételi engedéllyel vagy fennmaradási engedéllyel, de nem minősül új lakásnak.
Haszonélvezeti jog - A haszonélvezeti jog jogosultja más személy tulajdonában lévő ingatlanát birtokolhatja, használhatja, valamint hasznosíthatja. Az egyik leggyakoribb fajtája a haszonélvezeti jognak az özvegyi jog, amikor is a túlélő házastárs jut haszonélvezethez, míg a tulajdonjogot a leszármazottak (az elhunyt gyermekei) öröklik meg, a másik leggyakoribb fajtája a haszonélvezeti jognak az az eset, amikor úgy ajándékoznak családtagok egymásnak ingatlant, hogy az ajándékozó haszonélvezetet biztosít magának az ingatlanon.
Hitelbírálati díj - A hitel elbírálásáért a bank által, a hitel százalékában megállapított egyszeri díj. Vannak esetek, amikor csak pozitív hitelbírálat esetén kell megfizetni.
Hitelbírálati idő - A hitelkérelemhez szükséges dokumentumok benyújtásától a hitelbírálatig fennálló idő.
Hitelbiztosítéki érték - Az ingatlan vagyonértékelése során a bank számára megállapított érték. A forgalmi értéknél alacsonyabb összeg, amelyet úgy határoznak meg, hogy ha azonnal (3 hónapon belül) el kell adni az ingatlant, akkor is megkapja érte a bank ezt az összeget. Általában a forgalmi érték 70-90 %-a.
Hitelfedezeti érték - A hitelbiztosítéki érték kb. 60 százaléka, ekkora értékig terhelhető hitellel az adott ingatlan. Ez általában ugyan az, mint a forgalmi érték 50 %-a.
Ingatlanhitel/Jelzáloghitel - Ingatlan fedezet mellett nyújtott hitel. Jellemzően jelzáloghitel, amikor az adós hitelképességi vizsgálata mellett nagyobb hangsúlyt kap az ingatlan értéke.
Jelzáloghitel - Jelzálog fedezettel folyósított hitel. Lásd ingatlanhitel. A hitelfelvevő a kölcsönt az ingatlanra, mint fedezetre kapja, jövedelmétől függetlenül. Az ingatlanra a bank jelzálogjogot jegyez be. A hitel általában lehet lakáscélú (pl. vétel, bővítés) vagy szabad-felhasználású.
Jelzálogjog - Ingatlan, többnyire hitelfedezetként történő biztosítékul adása. Az ingatlant továbbra is a zálogba adó tulajdonos használhatja, azonban a zálogjog tényét a földhivatali nyilvántartásba bejegyzik. A tulajdonos a zálogjogosult hozzájárulása nélkül a használaton kívül mást nem tehet az ingatlannal.
Kamatperiódus - A hitel feltételei közül annak meghatározása, hogy milyen időintervallumonként változhat a kamat mértéke. Adott perióduson belül változatlan a kamatláb.
Kamattámogatások - Az állam a lakásvásárlókat/építtetőket bizonyos feltételekhez kötött módon támogathatja a lakásvásárlásban/építésben. A következő kamattámogatási formák léteznek: jelzáloglevelek kamattámogatása, és a kiegészítő kamattámogatás, kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez, lakóház-felújítási és víziközmű-kamattámogatás.
Kamattámogatásos hitel - Olyan hitel, melynél általában az állam vagy valamely költségvetési szerv a hitelfelvevő által fizetett kamatok egy részét megtéríti (közvetlenül a hitelnyújtónak) és így az adós által fizetett kamat alacsonyabb lesz. Lakáshiteleknél a jelzáloglevelek kamattámogatása és a kiegészítő kamattámogatás mellett folyósított hitel vehető igénybe.
Késedelmi kamat - A hitel késedelmes törlesztése esetén a bank által felszámított büntető kamat-többlet.
Készfizetői kezesség - Olyan kezességtípus, amelynél az adós nemfizetése esetén a hitelező bank közvetlenül a kezeshez fordulhat a hitel törlesztése érdekében.
Kezelési költség - A hitel megítélése után, a banknak felszámított költség, amely lehet egyszeri és folyamatos is. Egyes bankok adminisztrációs díjnak is hívják.
Kezes - Ha a bank kevésnek tartja a biztosítékul felajánlott ingatlant és a felvevő(k) hitelképességét, akkor rendszerint kezes bevonását is kérheti a hitelügyletbe. A bankok készfizetői kezesség kikötését kérik (lásd feljebb), ez pedig olyan kötelezettség vállalása, amely a kezes további hitelképességét, kötelezettség vállalását rontja, ha később hitelt szeretne igénybe venni.
Közeli hozzátartozók- A Polgári Törvénykönyv szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
Közjegyzői díj - A hitel vagy biztosítéki szerződés közjegyzői okiratba foglalásáért kifizetett díj. Nem része a THM-nek, de általában az ügyfél által fizetendő. További részletek: közjegyzői díjak tételes felsorolása
Lakószoba - A vonatkozó kormányrendelet szerint a lakásigény mértékének meghatározásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül a lakószoba fogalmába az alábbi helyiségek tartoznak:
- Félszoba: hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert.
- Szoba: hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.
- Az általános követelményeknek megfelelő szellőzése és megvilágítása van (ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára/folyosóra nyílik), fűthető. Pinceszinti helyiség nem lehet.
Hasznos alapterület alatt a legalább 190 cm magas lakrészt értjük.
Lízing - A lízingbeadó – díj fizetése – ellenében átengedi a lízingtárgy használatát a lízingbevevőnek. Két fő típusa létezik, a pénzügyi és az operatív lízing. A lízing egyre inkább használatos finanszírozási forma ingatlanok esetében is.
Lakás-takarékpénztár - A lakáshozjutás elősegítése érdekében létrehozott olyan speciális hitelintézet, amely a piacinál alacsonyabb betéti kamatot fizet és annál alacsonyabbak a hitel-kamatai is. Az állam csak akkor támogatja a lakás-takarékpénztárban elhelyezett megtakarításokat, ha a hitel kamata 10 százaléknál kisebb. A gyakorlatban a betéti kamat 3, a hitel kamat pedig 6 %.
Méltányolható lakásigény - A közvetlen támogatások (pl.mindenféle szocpol, otthonteremtési támogatás) igénybevételének egyik szigorú feltétele az, hogy figyelembe kell venni az együtt költözők száma és az ingatlan értéke alapján meghatározott feltételrendszert, amelyet a méltányolható lakásigény fogalmában foglaltak össze.
Önerő - A jelzáloghitelről szóló törvény alapján a bank legfeljebb a hitelfedezeti érték 60 %-ig nyújthat hitelt. A különbözetnek készpénzben kell rendelkezésre állnia, vagy esetleg további ingatlant kell fedezetként felajánlani a banknak.
Szoba/Félszoba - A méltányolható lakásigény fogalmánál fontos a szoba pontos meghatározása. A padlóburkolat jellegétől függetlenül szoba az olyan helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben ennél nagyobb a helyiség, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell őket figyelembe venni. A félszoba a 6 négyzetméter feletti, de a 12 négyzetmétert nem meghaladó helyiség.
Teljes Hiteldíj Mutató (THM) - Hitelfelvétel során az ügyfelet terhelő, a banknak fizetendő összes díj, amely a felvett összeg százalékában fejezi ki a hitellel kapcsolatos összes terhet. Számítását a 41/1997. (III. 5.) kormányrendelet írja elő. A 2005. január 1-től kötelezően megadandó THM a következő költségeket tartalmazza: kamat, kezelési költség, hitelbírálati díj, értékbecslési díj, és aki építésre veszi fel a hitelt, annál a helyszíni szemlék díja is. Néhány költséget azonban nem kell figyelembe venni a THM számításánál: a késedelmi kamat, a futamidő meghosszabbításának díja, illetve a fizetési kötelezettség megszegésével együtt járó egyéb költségek, valamint a garanciadíj és az átutalások díja.
Tőketörlesztés - A felvett hitelösszeg banknak történő visszafizetése. Nem tartalmazza a kamatot, amelyet a hitel használatáért fizetünk.
Törlesztőrészlet - A felvett hitel után fizetendő kamat és tőketörlesztés együttes, időszakonkénti esedékességgel megállapított összege.
Türelmi idő - A hitelfelvételtől számított azon időszak, amely alatt még nem kell a tőke törlesztését megkezdeni.
Tetőtér-beépítés - A lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiség¬csoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti.
Tulajdonjog fenntartása - A tulajdonjog fenntartása abban az esetben fordul elő, amikor az eladó a teljes vételár kifizetéséig az adásvételi szerződésben fenntartja magának a tulajdoni jogot. A tulajdonjog fenntartása azt is jelenti, hogy a vevő a teljes vételár megfizetéséig az ingatlant nem adhatja tovább új vevőnek, és természetesen nem is terhelheti meg azt, vagyis nem adhatja jelzálogba. Amennyiben a vételár kiegyenlítése megtörténik, úgy az eladónak külön okiratban kell a tulajdonjog-bejegyzéshez hozzájárulnia.
Lehetőség van arra, hogy a tulajdonjog fenntartásával történt eladás tényét az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék. Ez annyit jelent, hogy az ingatlan tulajdoni lapjára rávezetik, hogy az eladó az érintett ingatlant eladta, de tulajdonjogát a vételár hiánytalan megfizetéséig fenntartotta. Ez a bejegyzés a bankok részére is közhitelesen tanúsítja az eladás megtörténtét.
Új lakás - Az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan, illetőleg emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi- vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély-köteles.
Új lakás (értékesítés szempontjából) - Értékesítés céljára épített új lakásnak számít az is, amelyet a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadását követően legfeljebb három évig bérlakásként hasznosítanak és első ízben történő értékesítésére ezt követően kerül sor. Az ilyen lakás vásárlója valamennyi olyan támogatást igénybe vehet, amely az új lakás vásárlására jár.
Ügyfél limit - A maximálisan nyújtható kölcsön nagysága melyet a hitelintézet hitelminősítés alapján határoz meg. A hitelminősítés eredménye a kölcsönfelvevők, illetve kölcsönfelvevők által bevont készfizető kezesek által igazolt jövedelemtől a kölcsönkérelemben közölt információktól függ.
Változó kamatozású - A hitelszerződés megkötésekor a szerződésben rögzítésre kerül, hogy a hitel kamatozása változó, és a hitelező jogosult a kamat mértékét kamatperiódusonként változtatni a jogszabályi előírások betartása mellett. A kamat mértékét általában a hitelintézet üzletpolitikája, valamint a a piaci kamatok változása befolyásolja.
Zálogjog alapítás - A polgárjogról szóló 1959. évi 4. törvény szerint: zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.
Záloglevél - Kamatozó értékpapír, amelynek fedezetét ingatlan jelenti.
Zsirorendszer - A GIRO Zrt. által működtetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR) a magyarországi hitelintézetek egymás közötti forintfizetéseit lebonyolító elektronikus elszámoló rendszer. A BKR-ben közvetlen részvételre jogosult intézmények a Klíringtagok. A hitelintézetek levelező bankon keresztül, közvetett módon is igénybe vehetik a szolgáltatást.(Közvetlenül jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER), 54 hitelintézet és a Magyar Államkincstár vesz részt a rendszerben, több száz közvetetten résztvevő hitelintézet mellett.)
Ez ma a pénzügyi tervezés egyik legújabb területe, melyre - életkortól függetlenül - egyre több ember fordít kiemelt figyelmet. A helyes gondolkodásmód alapja itt is a felkészülés és tervezés. Természetesen a hagyatéktervezés nem azt jelenti, hogy valaki "elmenni készül", hanem azt, hogy az akaratának megfelelő "öröklés" akkor is megvalósul, ha valamilyen előre nem látható betegség vagy baleset hirtelen vet véget az életének. A hagyatéktervezés és hagyatékoptimalizálás egy folyamat, mely azoknak az okiratoknak az elkészítését és azoknak a szerződéseknek a megkötését foglalja magában, amelyek garantálják, hogy a hagyatékunk majd valóban azoké legyen, akiknek szánjuk, és olyan arányban részesüljenek belőle, amilyen a szándékunkban áll, valamint, hogy az „öröklés” a lehető legkisebb költséggel járjon.
„Aki másnak kárt okoz, köteles az okozott kárt megtéríteni.”