Cafeteria 2012

Cafeteria szabályok 2012-től

 

A béren kívüli juttatások jelentősen megváltoznak 2012-től! A cafeteria változások miatt érdemes a munkáltatóknak még nagyobb hangsúlyt fektetniük a hatékony megoldások kiválasztására.

A Parlament 2011.11.21-én megszavazta az adótörvényeket, amelyek alapján az alábbiak szerint módosulnak a béren kívüli juttatások szabályai.

Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóről szóló törvény módosítása.)

Keretszabályok

2012-től 30,94 %-ra nő a kedvező adózású béren kívüli juttatások adóterhelése

A 2011. évi 19,04%-os adó mellett, további + 10 %-os EHO fizetési kötelezettséggel is számolni kell 2012-ben, amelyet szintén a juttatás értékének 1,19-szeres értéke alapján kell figyelembe venni. Így a kedvező adózású juttatások összes terhe 30,94% lesz 2012-től.(2011-ben a juttatás értékének 1,19 szerese után kellett 16% SZJA-t fizetni, azaz 19,04 %-os adót.)

Felső plafont is kapott a teljes, adókedvezményt élvező cafeteria-keret

Az egyes juttatások egyéni kerete mellett együtt is figyelni kell a kiadott összértéket, hogy ne lépjen túl egy éves 500.000 forintos keretet. E felett a keret felett ugyanis a juttatások értékének 1,19-szeresét alapul véve a 16 %-os SZJA mellett 27 % EHO-t is kell fizetni.

 Ráadásul a keretet időarányosan kell figyelembe venni, ha valaki csak fél évig dolgozik a vállalatnál, akkor csak 250.000 forint összértékű béren kívüli juttatás adható neki kedvező adózással.

Az egyes juttatások szabályozása

A kedvező adózású juttatásokra vonatkozó SZJA tv. 71. paragrafusa az alábbiak szerint módosulna

Étkezés támogatása:

71. §(1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

b) a munkavállaló választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezésıhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész (ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott — utalványt elektronikus adathordozót is),

és/vagy

bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 000 forintot meg nem haladó rész.

A dolgozó választhat munkahelyi étkeztetést havonta 12.500 Ft értékben és/vagy 5.000 Ft-ért „hideg étkezést” Erzsébet utalványon keresztül.

Ezt az utalványt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki 2012-ben. Ráadásul 2012. december 31-ig az Erzsébet-utalvány melegkonyhás vendéglátóhelyeken, étkezési szolgáltatás vásárlásra is felhasználható.

Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya)

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

ca) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely- szolgáltatásra felhasználható — több juttatótól származóan együttvéve — legfeljebb 225 ezer forint támogatás ;

cb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható — több juttatótól származóan együttvéve — legfeljebb 150 ezer forint támogatás ;

cc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható — több juttatótól származóan együttvéve — legfeljebb 75 ezer forint támogatás ;

A Kormány 2011. április 12-én hirdette ki a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP Kártya) kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011 számú kormányrendeletet.

A SZÉP Kártya mind a munkavállalók, mind a munkáltatók, mind az elfogadóhelyek számára jelentősen kisebb kiadással jár, mint az üdülési csekk.

A SZÉP Kártyával 3 különböző féle „alszámlát” tudunk majd kezelni:

a.) Szálláshely kártya alszámla A szálláshely kártya számlájára utalt éves maximum 225.000 Ft-ot az alakuló kormányrendeletben rögzítésre kerülő szállodai, fürdőhelyi szolgáltatások igénybevételére használhatják majd a dolgozók.

b.) Vendéglátás kártya alszámla A vendéglátás kártya számlájára utalt éves max. 150.000 Ft, melegkonyhás vendéglátó-helyeken a kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra használható fel. Ezen keresztül lehet majd további étkezési támogatást biztosítani a munkavállalók számára (ez ráadásul az előző szakaszban leírt étkezési támogatástól függetlenül adható).

c.) Szabadidő kártya alszámla A szabadidő kártya számlájára utalt éves maximum 75.000 Ft, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokra költhető el. (pl. konditerem, masszázs stb.)

Ezzel a SZÉP Kártya keretösszege 50 százalékkal, összesen évi 450.000 forintra emelkedik, miközben a dolgozók nagyobb szabadságot kapnak ezen összeg felhasználásában. A tervek szerint 2012-re egyetlen kártyának biztosítania kell a lehetőséget, hogy a 3 alszámlát tudja majd kezelni a felhasználó. Ezekbe a keretekbe bele kell számolni a más juttatótól származó összegeket is, így ez egy újfajta nyilatkozatot igényel majd a dolgozóktól.

 

2012-től kikerül a kedvezményesen adható lehetőségek közül

Internet támogatás

A törvénytervezet szerint a személyi jövedelemadóról szóló tv. nem támogatja 2012-ben az internet juttatást.

Üdülési csekk

Már 2011. október 1-től nem szerepel a kedvező adózású juttatások közt, a 2011. július 14-én meghírdetett, 2011. évi XCVI. törvény értelmében. Ezzel a 2011. szeptember 30. után juttatott üdülési csekkek adókedvezménye megszűnt, de a korábban juttatott üdülési csekkek még egy évig, tehát legkésőbb 2012. szeptember 30-ig felhasználhatóak.

Az alábbi cafeteria elemek maradnak a kedvezményes körben, még az összegük sem változik 2012-től

Minden úgy működhet kedvező adózással, mint 2011-ben.

Iskolakezdési támogatás

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; (6) E § alkalmazásában

g) iskolakezdési támogatásnak minősül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az előzőekben felsorolt javak beszerzéséről szóló számla ellenértékének az említett időszakban történő megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa;

Lényeges pontok:

  • Iskolakezdési támogatás az általános iskolai vagy középiskolai tanulmányait az adott év szeptemberében folytató gyermekekre alapozva adható.
  • Gyermekenként a minimálbér 30%-ig nyújtható ilyen juttatás minden erre jogosult munkavállalónak.
  • A családi pótlékra jogosult szülő és vele egy háztartásban élő házastársa kaphatja, azaz egy közös gyermek után mindkét szülő igénybe veheti, ha ezek a pontok igazak rá.
  • A tanévkezdést megelőző és azt követő 60 napon belül adható, számolható el.
  • Kiadásának módjai: utalvány, vagy a munkáltató nevére szóló számla alapján történő elszámolás. (Kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházati számlák fogadhatóak el.)

Helyi bérlet

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem.

Sok korlátozást nem alkalmaz a törvény. Kizárólag helyi közlekedésre alkalmas bérlet számolható el, amelynek számlája a munkáltató nevére szól. Az házon belül szabályozható, hogy a dolgozó vásárolja meg a bérletet, és az ellenértékét téríti meg a munkáltató, vagy a munkáltató veszi meg a bérletet, és azt osztja szét a dolgozói közöt. Összege a közlekedési társaság tarifája szerinti.

Önkéntes nyugdíjpénztár

(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói foglalkoztatói havi hozzájárulásból

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

Lényeges pontok:

  • Önkéntes nyugdíjpénztárba a munkáltató a minimálbér 50 százalékáig fizethet havonta pénztári hozzájárulást kedvezményes adózással munkavállalóinak.
  • Nyilatkozat szükséges az érintett dolgozóktól, hogy máshonnan nem kapnak ilyen juttatást.

Egészségpénztár/Önsegélyező pénztár

Az egészségpénztári szolgáltatás célja: egészségügyi, egészség megőrzési szolgáltatások biztosítása a munkavállalók részére. Így például: gyógyüdülés, egészségügyi szolgáltatások, gyógyszertári termékek, szemészet, optika, gyógyászati segédeszközök, fogászat stb.

(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

Lényeges pontok:

  • Egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba együtt a munkáltató a minimálbér 30 százalékáig fizethet havonta pénztári hozzájárulást kedvezményes adózással. Természetesen, ha csak az egyiket választjuk, akkor az is kiteheti ezt a 30%-ot.
  • Nyilatkozat szükséges az érintett dolgozóktól, hogy máshonnan nem kapnak ilyen juttatást.

Mindegyik önkéntes pénztári fajtára vonatkozik

az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról. E törvény 12. paragrafusa értelmében a törvényességhez még az alábbiakat kell betartani.

12. § (1) Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás).

(2) A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú pénztárban egyidejűleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget.

(3) A munkáltatói hozzájárulás - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is.

8) Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmezı tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének, vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni.

(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon időszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia.

Lényeges pontok:

  • A munkáltató az önkéntes pénztári hozzájárulásból egyetlen munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban van. Ez azt jelenti, hogy a pénztári hozzájárulásra mindenki jogosult lesz az első 6 hónap munkaviszony után.
  • Minden jogosult munkavállalónak egységes mértékben kell munkáltatói hozzájárulást fizetni az önkéntes pénztárakba, hacsak ő ennek szüneteltetéséről írásban nem nyilatkozik. Tehát ha valaki nem kér, vagy kevesebbet kér, arról írásos nyilatkozat szükséges, még akkor is, ha a juttatási rendszerben a dolgozók válogathatják össze, hogy egy adott keret értékéig, milyen fajta juttatást kérnek.

 

2012-ben is adómentesen adható

Sporteseményre szóló belépő/bérlet

2012-ben is adómentes a megszokott 50.000 Ft/év értékhatárig.

SZJA tv. 1. sz. melléklet:

8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen

b) a kifizetı által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet;

Lényeges pont:

  • Ezt a juttatást nem saját sportolásukra költhetik majd a dolgozók, hanem valóban egy versenyre, bajnokságra, meccsre szóló belépőt, bérletet vásárolhatnak vele. Így a fitneszbérlet, uszodabérlet nem számolható el ilyen címen adómentesen.
  • Ez a juttatás az 1. sz. melléklet adómentes juttatása, így ennek értékét nem kell beleszámítani az 500.000 forintos összkeretbe.

Új elem lehet a végtörlesztés támogatása

SZJA tv. 1. sz. melléklet

„2.8. a munkáltató által munkavállalójának a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996 . évi CXII. törvény 200/B . § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része, feltéve, hogy

a) a munkáltató a támogatást — a követelés jogosultjának igazolása alapján — közvetlenül a követelés jogosultja részére utalja (vezeti) át;

b) —amennyiben a munkavállaló a végtörlesztést a munkáltatói támogatás nyújtását megelőzően teljesítette — a munkavállaló a végtörlesztésre vonatkozó, a pénzügyi intézmény által befogadott igénybejelentéssel, valamint a hitelfelvevő végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségének teljesítését hitelt érdemlően igazoló dokumentummal (pl. banki átutalást igazoló bankszámlakivonat) igazolja a végtörlesztés megtörténtét, azzal, hogy ilyen esetben a támogatás utalása (átvezetése) közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet.

Lényeges pont:

  • Ezen adómentes juttatással 2012. február 28-ig segítheti a munkáltató a munkavállalóját.

Kockázati életbiztosítások - Egyéni vállalati nyugdíjprogram

Az SZJA tv. 1. sz. melléklet

6.3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkezõ baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizetõ kártérítési felelõsségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja;

Célja: a munkáltató gondoskodni kíván munkavállalójáról nyugdíjba vonulása után.

A megoldás előnyei:

  • Modern értékpapír-alapú tőkeképzési forma.
  • Szabad, megkötések nélküli allokáció az eszközalapokban.
  • Szabad átirányítatás és átváltás az alapok között.
  • Szabad választás, hogy a felkínált lehetőségeken belül mekkora biztosítási összegre van szükség az adott időszakban.
  • Árfolyamfigyelő rendszerek alkalmazása
  • Az életpálya alakulásának függvényében egyaránt van lehetőség a biztosítási összeg növelésére vagy csökkentésére.
  • A befektetés rugalmassága lehetőséget teremt arra, hogy ügyfeleink megtakarításaikat szabadon szervezzék, döntésüktől függően aktív vagy passzív befektetési politikát folytassanak.
  • A megoldás a biztosítási védelem mellett nyújtja a befektetési hozamlehetőségek szabadságát.
  • A program ötvözi a korszerű megtakarítási és befektetési lehetőségeket az életbiztosítások és az öngondoskodás nyújtotta biztonsággal.

A cég előnyei:

  • Pénzügyi stratégia elindítása
  • „Vállalati nyugdíj” felépítése
  • Differenciált javadalmazási rendszer kiépítése
  • Megtartóerő, lojalitás fokozása
  • Bónuszként átadható a dolgozónak vagy megvonásként is alkalmazható
  • A programban szereplő dolgozó személye időközben módosítható
  • A cégnek költség! 
    • 100 Ft bruttó bérből a dolgozó nagyságrendileg 57 Ft nettó bért kap meg, míg ez összesen 135 Ft-ba kerül a cégnek!
  • Követelés-mentesség Illeték-mentesség
  • Hagyatéktervezés, felkészülés váratlan eseményekre
  • Nemzetközi háttér Választható biztosítási összegek és szolgáltatások
  • Választható befektetési eszközalap megosztás
  • Széleskörű rugalmasság
  • Hűségbónusz-rendszerek
  • Folyamatmenedzselés
  • Átváltások kamatadó-mentessége
  • Adóoptimalizáció

Ennél az elemnél nincs összegbeli korlátozás.

Csoportos élet- és balesetbiztosítások, + 2012-től az egészségbiztosítások is!

Az SZJA tv. 1. sz. melléklet 6.3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkezõ baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizetõ kártérítési felelõsségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja;

Lényeges pontok:

  • A cég által a dolgozó javára kötött csoportos betegségbiztosítások díja 100%-ban költség és ADÓMENTES!
  • Cég a szerződő.
  • Biztosítottak a cég munkavállalói.
  • Egyénileg választható szolgáltatási csomagok (lehet differenciálni).

 

Összefoglaló táblázat

Cafeteria elemek adózása 2012-ben

Kedvező adózású elemek    
Erzsébet utalvány   5000 Ft/hó-ig 30,94%, e fölött 51,17% 
Helyi bérlet   Közlekedési társaság tarifája, 30,94%
Iskolakezdési támogatás szülőnként/gyermekenként Évente gyermekenként a minimálbér 30%-áig 30,94%, fölötte 51,17% 
Önkéntes nyugdíjpénztár   Havonta a minimálbér 50%-áig 30,94%, fölötte 51,17%
Önkéntes egészségpénztár   Havonta a minimálbér 30%-áig 30,94%, fölötte 51,17%
Széchenyi pihenő Kártya 2012-től 3 alszámla összesen 450 000 Ft/év-ig 30,94%, fölötte 51,17%
- szálláshely alszámla   225 000 Ft/év-ig 30,94%, fölötte 51,17%
- vendéglátás alszámla   150 000 Ft/év-ig 30,94%, fölötte 51,17%
- szabadidő alszámla   75 000 Ft/év-ig 30,94%, fölötte 51,17%
Adómentes elemek    
Kozkázati életbiztosítás - Vállalati nyugdíj és horgony program korlát nélkül Adó- és járulékmentes
Sporteseményre szóló belépő/bérlet   Évi 50 000 Ft-ig adómentes
Végtörlesztés támogatása 2012.02.28-ig adható 7,5 M Ft összegig adómentes
Csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítás korlát nélkül Adó- és járulékmentes

 

A korábbi megszokott cafeteria-szolgáltatók többsége kiszorul 2012-től a cafeteria piacáról, így a vállalkozásoknak új kapcsolatokat is ki kell építeniük az új szolgáltatókkal, elsősorban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Nemzeti Üdülési Szolgáltatóval, valamint a SZÉP kártyát kibocsátó bankokkal.

A rengeteg bizonytalanság mellett egy biztos pont megmaradt: a lejárat nélküli (“kockázati”) befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a feltételek nem változtak, továbbra is teljesen köztehermentes a cégek számára. Több tízezer vállalkozás alkalmazza mára már ezt a megoldást, amely a sokszor bizonytalan gazdasági környezetben komoly versenyelőnyt jelenthet számukra a legértékesebb dolgozóik megtartásában!

Ha ez a kérdés egy picit is elgondolkodtatta, vegye fel a kapcsolatot velünk,
kérjen egy objektív, független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!

KAPCSOLAT