Űrlap beillesztések

Összeférhetetlenségi okok

2007. évi CLXXXI. törvény 6.§(1) alapján nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban

  1. aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közremőködő vagy döntéshozó,
  2. a kizárt közjogi tisztségviselő,
  3. az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,
  4. az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,
  5. olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja,
  6. az a társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége,
    1. amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttmőködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt),
    2. amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,
  7. akinek a részvételből való kizártságának tényét a 13. § alapján a honlapon közzétették.

Örökösödési illeték

1. Öröklési illeték
Az illeték általános mértéke Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
18% 9%
.
Gépjármű, pótkocsi öröklése A visszterhes vagyonátruházási illeték szerint kiszámított mérték kétszerese
Az Illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezések az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12-15. §-aiban, a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 16. § és 17/B. §, 17/C. §-aiban találhatók meg.

 

2. Ajándékozási illeték
Az illeték általános mértéke Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke
18% 9%
.
Gépjármű, pótkocsi ajándékozása A visszterhes vagyonátruházási illeték szerint kiszámított mérték kétszerese
Önálló orvosi tevékenység praxisjogának ajándékozása 18%
Az Illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezések az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12-15. §-aiban, a mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 16. § és 17/B. §, 17/C. §-aiban találhatók meg.

Figyelem! Az ingatlannal kapcsolatos vagyonszerzési illetékekről szóló törvény 2010. augusztus 28-as változásával az egyenes ági rokonok közötti vagyonszerzés örökösödési illetéke és ajándékozási illetéke megszűnt.

Ajándékozási illeték tárgya:

  • ingatlan ajándékozása,
  • ingó ajándékozása,
  • vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás (ideértve a követelés elengedését is).

Az előbbiekben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150.000 forintot meghaladja.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) módosításának oka elsősorban az illetékszabályok könnyebb alkalmazhatósága, másodsorban pedig az eddigi mentességi, kedvezményi rendszer bővítése.

Az öröklés és az ajándékozás illetékének megállapítása egyszerűsödött, mégpedig úgy, hogy az eddigi 18-18 kulcs helyett 2 illetékkulcs (általános illetékmérték és a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes mérték) került bevezetésre.

Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a
megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%.

A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után - ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a szabály azonban az egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) vagyonszerzései vonatkozásában nem alkalmazható. Ebben az esetben tehát az ajándék illetékmentes.

Az eddigi szabályok szerint az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének első 20 millió Ft-jáig mentesült az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának megszerzése tekintetében biztosított illetékmentesség mellett. Az új Polgári Törvénykönyvben a túlélő házastárs öröklési szabályai jelentősen változtak, mivel a gyerekek mellett az özvegy állagörökös lett. A fentiek alapján tehát az Itv. az özvegyek öröklése tekintetében is értékhatártól független öröklési illetékmentességet vezetett be.

A többféle illetékmérték tehát megszűnt, az általános illeték mértéke 18%, míg a lakásszerzéshez kapcsolódó illeték mértéke 9%-ra módosult. Egyenes ági rokonok közötti vagyonszerzés illetéke a továbbiakban is 0%.

Tehát az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával. Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése – annak (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül – mentesül a vagyonszerzési illetékek alól. Házastársuk utáni öröklés esetén az özvegyek értékhatár nélküli illetékmentességet kaptak.

Kockázat és Hozam

A portfólió kockázata és hozama

Hozam vagy biztonság? Magasabb hozam általában magasabb kockázat vállalásával érhető csak el. Ennek ellenére befektetéseink tervezésében a célokat úgy kell elérni, hogy a lehető legmagasabb hozamot érjük el a lehető legkisebb kockázattal. A hozamok mérése viszonylag egyszerű, a kockázatok meghatározása viszont bonyolultabb. Erre leggyakrabban a volatilitás (árfolyamingadozás) statisztikai mérőszámát, a szórást szokták használni. A szórás a hozamok ingadozását határozza meg.

Egy optimális portfólió összeállításánál arra is ügyelni kell, hogy az egyes eszközosztályok hozama egymáshoz képest eltérően mozog. Szakkifejezéssel ezt a hozamok korrelációjának hívjuk, és ez a portfólió valódi képessége a kockázat csökkentésére. Az egyes eszközökből úgy célszerű összeállítani a portfóliót, hogy azoknak a hozamai olyan mintákat kövessenek, hogy az egyik árfolyamesése idején a másik éppen nyereséget ér el.

A hatékony portfóliók görbéje

A Nobel-díjas Harry Markowitz matematikai eszközökkel kimutatta, hogyan lehet a legnagyobb hozamot a (hozzá tartozó) legkisebb kockázat mellett elérni. Kiszámolta a „matematikailag helyes" eszközösszetételét azoknak a portfólióknak, melyek optimálisan használták ki a kockázat-hozam átváltást az egyes eszközosztályokban. Ezeket a portfóliókat nevezte „hatékonynak" (mivel a többi ugyanolyan hozamhoz magasabb kockázatot vagy ugyanolyan kockázathoz kisebb hozamot rendelt) és a kockázatok és várható hozamok lehetséges értékeit grafikusan is ábrázolta. Az alábbi grafikon mutatja a hatékony portfóliónak a görbéjét:

Például az ábrán „Aktuális portfóliónak" jelölt érték nincs rajta a hatékony portfólió görbéjén, vagyis ugyanolyan kockázattal magasabb hozam is elérhető!

Biztosítások felülvizsgálata

Rendelkezik biztosításokkal?

Nagyszerű! Ön egy felelősségteljesen gondolkodó személy! Élete során megszerzett javakat nem szolgáltatja ki a véletlennek... Tudja, hogy bárkivel, bármikor, bármi történhet, ezért a személyi kockázatok kezelésére anyagi védelmet épített fel.

felulvizsgalatÉrdemes azonban átgondolni a következő kérdéseket:

  • Kizárólag egyedül választotta ki biztosításait?
  • Ha ebben segített valaki, neki volt-e érdeke abban, amit Önnek javasolt?
  • Folyamatosan nyomon követi-e biztosítása alakulását ár-érték arányban?
  • Elégedett-e vele?
  • Folyamatosan nyomon követi-e a gazdaság és a biztosítási piac alakulását?
  • Mikor látta utoljára tanácsadóját?

A biztosítók ajánlatainak megversenyeztetésével Ön biztosan jól jár!

Ha ez a kérdés egy picit is elgondolkodtatta, vegye fel a kapcsolatot velünk, kérjen egy objektív, független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!

Jelentkezzen itt!

 

Cafeteria rendszer

Cafeteria szabályok 2019-től

A 2019-es új törvények jelentősen átalakították a cafeteria rendszer adózási szabályozását. Megszűnt számos eddig adómentes elem, eltörölték a béren kívüli készpénz-cafeteriát és hatályon kívülre helyezték az egyes meghatározott juttatások nagy részét is.

cafeteriaA munkáltatóknak így továbbra is érdemes nagy hangsúlyt fektetniük a hatékony megoldások kiválasztására.

Keretszabályok

2019 január 1-től így alakul az adóteher a béren kívüli juttatások után.

Az eddig jól megszokott juttatásokat adóteher szempontjából 4 csoportba sorolhatjuk:

  • teljesen adómentes elemek
  • kedvezményes adózású elemek
  • egyes meghatározott juttatások
  • jövedelemként adózó juttatások

Az adó mértéke:

(az eddigi Eho helyett Szocho került bevezetésre, mértéke 17,5%)

A kedvezményes adózású elemek esetén 15 %-os szja mellett, + 17,5 %-os Szocho fizetési kötelezettséggel kell számolni, ez összesen 32,5 %. Így 2019-től a kedvező adózású juttatások után összesen 32,5%-os adót kell fizetni.

A többi, „egyes meghatározott juttatás"-nak minősülő cafeteria elem esetén pedig az átadott érték 1,18 szorosa után kell megfizetni az adót, vagyis 1,18*(15% szja+ 17,5% Szocho), ami összesen 38,35% közterhet jelent.

A jövedelemként adózó elemek esetében ugyanazokat az adóterheket kell megfizetni, mint a bér után. Az eddig közkedvelt juttatási elemek nagy része ebbe a csoportba került. Adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót és a munkáltatót is.

Az egyes csoportok:

2019-ben továbbra is adómentességet élvez:

A kulturális szolgáltatásra szóló belépő/bérlet, sportrendezvényre szóló belépő/bérlet és az óvodai, bölcsődei ellátás költsége. A sportrendezvényre szóló belépőt korábban korlátlan értékben adhatták a munkáltatók, mostantól azonban az értéke az éves minimálbér összegéhez kötött. Ide sorolható még a munkavégzéshez szükséges munkaruházat (egyenruha, védőruha, formaruha).

2019-től már csak a SZÉP kártya maradt kedvezményes adózású, melynek együttes értéke továbbra sem haladhatja meg az évi 450 ezer forintot a versenyszférában, a közszférában pedig a 200 ezer forintot. E keret felett ugyanis a juttatások után továbbra is összesen 38,35% közterhet kell fizetni.

Egyes meghatározott juttatásként adózik:

  • Új elemként a munkáltatói önkéntes pénztárba (egészségpénztárba, nyugdíjpénztárba) célzott szolgáltatásra befizetett összeg. (Kivételt képez az önsegélyező pénztár. Az önsegélyező pénztárba fizetett célzott szolgáltatás befizetésekor a munkáltató nem adózik, viszont a szolgáltatás igénybevételét követően a magánszemélynek kell egyéb jövedelemként megfizetni a juttatás közterheit.)
  • A Szép kártya esetén, amennyiben a juttatás túllépi az alszámlák keretösszegét, vagy a Szép kártyára történő juttatás teljes értéke átlépi az éves keretet (lsd. feljebb).
  • Csekély értékű ajándék vagy ajándék utalvány
  • ­Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem.
  • Tanulószerződéssel, együttműködési megállapodással vagy hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló részére ingyenesen/kedvezményesen átadott termék / nyújtott szolgáltatás.

Jövedelemként adózó elemek:

  • Önkéntes pénztári tagdíjátvállalás. Jövedelemként adózik, de igénybe vehető utána adójóváírás (teljes teher jóváírással 49,12 %)
  • Utazási bérlet – helyi utazási bérlet formájában vagy az erről szóló számla ellenében.
  • Mobilitási célú lakhatási támogatás – munkáltató által a munkavállaló albérletéhez való hozzájárulás.
  • Diákhitel támogatás – a munkáltató által átvállalt diákhitel törlesztés összege.
  • Lakáscélú támogatás – lakásszerzéshez, építéshez, felújításhoz adott munkáltatói hozzájárulás összege.
  • Munkahelyi étkezés – utalvány formájában, a munkáltató saját munkahelyi (üzemi) étkezőhelyén.
  • Iskolakezdési támogatás – általános-, közép-, szakiskola tanulóira tekintettel a tanuló gyermeket nevelő szülők tanévkezdési költségeihez nyújtható. A juttatást kizárólag utalvány formájában lehet adni, mely tankönyv, taneszköz vagy ruházat megvételére jogosít.
  • Üdülési szolgáltatás – a munkaadó saját nyaralójában évente a minimálbér összegéig adható a munkavállaló, illetve közeli hozzátartozója javára.
  • Kockázati életbiztosítás, csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítás befizetett díja.

Összefoglaló táblázat

Cafeteria elemek adózása 2019-ben

Juttatás megnevezése

Adóteher mértéke

Kedvezményes korlát

Kulturális szolgáltatásokra szóló belépő/bérlet és könyvtári beiratkozási díj

0%

Évente a minimálbér értékéig adómentes

Sporteseményre szóló belépőjegy/bérlet

0%

Évente a minimálbér értékéig adómentes

Óvodai, bölcsődei díjak térítése

0%

A tényleges költségek mértékéig adómentes

Munkaruházat

0%

Munkavégzéshez szükséges munkaruházat (egyenruha, védőruha, formaruha)

Védőoltás

0%

Korlát nélkül

Munkába járás térítése

0%

Közigazgatási határon kívülről történő munkába járás térítésköteles 86%-ban, de adómentesen adható 100%-ban is.

Utazási költségtérítés

0%

Gépjárművel történő munkába járás esetén a munkáltató minimum 9 Ft/km, de akár 15 Ft/km költségtérítést is adhat adómentesen munkanaponként a munkavállalója részére

Széchenyi Pihenő Kártya
(SZÉP kártya)

   

- Szálláshely alszámla

32,5%

225.000 Ft/év

- Vendéglátás alszámla

32,5%

150.000 Ft/év

- Szabadidő alszámla

32,5%

75.000 Ft/év

Célzott szolgáltatás egészségpénztárba, nyugdíjpénztárba

38,35%

Korlátlan

Célzott szolgáltatás
önsegélyező pénztárba

38,17%

Korlátlan

Céges telefon magánhasználata

38,35%

nyilvántartás nélkül a telefonszámla végösszegének 20 százaléka

Csekély értékű ajándék (ajándék utalvány)

38,35%

évente csak egy alkalommal adható a minimálbér 10%-áig

Önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás (tagdíjátvállalás)

jövedelemként adózik

Jövedelemként adózik, de igénybe vehető utána adójóváírás (teljes teher jóváírással 49,12 %)

Kockázati életbiztosítás, csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítás

jövedelemként adózik

Jövedelemként adózik

TAO-s cég esetén: 52,5%

KIVA-s cég esetén: 44,5%

Diákhitel törlesztés támogatása

jövedelemként adózik

Jövedelemként adózik

TAO-s cég esetén: 52,5%

KIVA-s cég esetén: 44,5%

Lakáscélú támogatás

jövedelemként adózik

Jövedelemként adózik

TAO-s cég esetén: 52,5%

KIVA-s cég esetén: 44,5%

Mobilitási célú lakhatási támogatás

jövedelemként adózik

Jövedelemként adózik

TAO-s cég esetén: 52,5%

KIVA-s cég esetén: 44,5%

Iskolakezdési támogatás

jövedelemként adózik

Jövedelemként adózik

TAO-s cég esetén: 52,5%

KIVA-s cég esetén: 44,5%

 A legoptimálisabb juttatási elemek kiválasztásához vegye fel a kapcsolatot velünk, kérjen egy független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!

Kapcsolat

 

 

Az egyes juttatások szabályozása

2019-ben adómentesen adható:

Sporteseményre szóló belépő/bérlet

2019-ban már csak a minimálbér értékig adható éves szinten adómentes, amennyiben az adott sportesemény a sportról szóló törvény hatálya alá tartozik.

SZJA tv. 1. sz. melléklet:

  1. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen

  1. a) juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet;

…az adóévben legfeljebb - az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön - a minimálbért meg nem haladó értékben…

Lényeges pontok:

  • Ezt a juttatást nem saját sportolásukra költhetik a dolgozók,hanem valóban egy versenyre, bajnokságra, meccsre szóló belépőt, bérletet vásárolhatnak vele. Így a fitneszbérlet, uszodabérlet nem számolható el ilyen címen adómentesen.
  • A sportesemény sportrendezvénynek minősül: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.

Kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegy

Adómentes egy évben a minimálbér értékéig. 2019-től már nem lehet utalvány formájában adni.

SZJA tv. 1. sz. mellélet:

  1. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen

  1. b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb - az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön - a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány;

Óvodai, bölcsődei díj

  1. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes: 8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott c) bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg;

A költségtérítés kiterjedhet az étkezés költségeire is, és fontos változás, hogy 2019-től a munkáltató már nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is megtérítheti ezt a fajta juttatást.

A kedvező adózású juttatásokra vonatkozó SZJA tv. 71. paragrafusa:

Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya)

  1. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül- ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak az adóévben
  2. b) a Széchenyi Pihenő Kártya
  3. ba) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely- szolgáltatásra felhasználható — több juttatótól származóan együttvéve — legfeljebb 225 ezer forint támogatás;
  4. bb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken(ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható — több juttatótól származóan együttvéve — legfeljebb 150 ezer forint támogatás;
  5. bc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható — több juttatótól származóan együttvéve —legfeljebb 75 ezer forint támogatás;

A Kormány 2011. április 12-én hirdette ki a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011 számú kormányrendeletet.

A SZÉP kártyával 3 különböző féle „alszámlát” tudunk kezelni:

a.) Szálláshely kártya alszámla: A szálláshely kártya számlájára utalt éves maximum 225.000 Ft-ot az alakuló kormányrendeletben rögzítésre kerülő szállodai, fürdőhelyi szolgáltatások igénybevételére használhatják a dolgozók, valamint strand és fürdőbelépő is fizethető erről a számláról.

b.) Vendéglátás kártya alszámla: A vendéglátás kártya számlájára utalt éves max. 150.000 Ft, melegkonyhás vendéglátó-helyeken a kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra használható fel. Erről a számláról is fizethető a strand és fürdőbelépő ára.

c.) Szabadidő kártya alszámla: A szabadidő kártya számlájára utalt éves maximum 75.000 Ft, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokra költhető el. (pl. konditerem, masszázs stb.)

Ezzel a SZÉP kártya keretösszege összesen évi 450.000 forint. Egyetlen kártyának biztosítania kell a lehetőséget, hogy a 3 alszámlát kezelni tudja a felhasználó. Ezekbe a keretekbe bele kell számolni a más juttatótól származó összegeket is, így ez egy nyilatkozatot igényel a dolgozóktól.

A Széchenyi-pihenőkártyára utalt összegek felhasználhatóságának határideje: az összeg a juttatás évét követő második év május 31-ig használható fel.

Egyes meghatározott juttatások:

Önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba fizetett munkáltatói célzott támogatás

  1. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül (2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra - kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg.

(Kivételt képez az önsegélyező pénztár. Az önsegélyező pénztárba fizetett célzott szolgáltatás befizetésekor a munkáltató nem adózik, viszont a szolgáltatás igénybevételét követően a magánszemélynek kell egyéb jövedelemként megfizetni a juttatás közterheit.)

A célzott szolgáltatás megvalósítása mindig egy szerződéskötéssel kezdődik. Vagyis a munkáltatónak szerződést kell kötnie az érintett pénztárral, hogy a szolgáltatási körből mely szolgáltatást vagy szolgáltatásokat (vagy nem kíván korlátozással élni) kívánja biztosítani az érintett munkavállalói kör számára.

Csekély értékű ajándék

  1. § (6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) az évi egy alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem; (9) E § alkalmazásában a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;

Évente egyszer a minimálbér 10 százalékig adhat ajándékot vagy ajándékutalványt a munkáltató.

Amennyiben ajándék termék vagy szolgáltatás helyett ajándékutalványt kíván adni, annak meg kell felelnie az szja. törvény rendelkezéseinek:

  1. § (3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével -nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek.

Ha ez a kérdés egy picit is elgondolkodtatta, vegye fel a kapcsolatot velünk, kérjen egy objektív, független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!

Jelentkezzen itt!